<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
http-equiv="content-type">
<body style="color: rgb(0, 0, 0); background-color: rgb(0, 153, 0);"
alink="#000099" link="#000099" vlink="#990099">
<div style="text-align: center;"><big style="font-style: italic;"><big><big><big>Kölcsey
Ferenc<br>
</big></big></big></big><br>
<div style="text-align: center;"><big style="font-style: italic;"><big><big><big><img
style="width: 169px; height: 213px;" alt="Kölcsey Ferenc"
src="kep1.jpg"></big></big></big></big><br>
</div>
<div style="text-align: left;"><big><big><big><big>Gyermekkora</big></big></big></big></div>
Miután Apját, a nemesi származású
Kölcsey Pétert, aki álmosdi (Szatmár
vármegye)<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6lcsey_Ferenc#cite_note-2">[2]</a></sup>
birtokán gazdálkodott, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1796" title="1796">1796</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Augusztus_9." title="Augusztus 9.">augusztus
9</a>-én elvesztette, édesanyja, Bölöni
Ágnes a hat éves fiát <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen" title="Debrecen">Debrecenbe</a>
küldte iskolába. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9lszem%C5%B1s%C3%A9g"
title="Félszemûség">Bal szeme világát</a>
gyermekkorában <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Feketehiml%C5%91"
title="Feketehimlõ">feketehimlõ</a> következtében
elveszítette.<sup id="cite_ref-3" class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6lcsey_Ferenc#cite_note-3">[3]</a></sup>
11 éves volt, amikor anyja meghalt, és ettõl
kezdve a
háztartást Panna néni, a család régi
hû cselédje vezette, és úgy neki, mint
három kisebb testvérének, gondját viselte.
Egyébiránt az árva gyermekekre gyámapjukon,
<a
href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gul%C3%A1csy_Antal&action=edit&redlink=1"
class="new" title="Gulácsy Antal (a lap nem létezik)">Gulácsy
Antal</a> szokoly birtokos nemesen kívül (akit
gyámnak a megyei hatóság nevezett ki), <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9chy_Imre_%28aln%C3%A1dor%29"
title="Péchy Imre (alnádor)">Péchy Imre</a>, a kollégium
fõgondnoka is némi felügyelettel volt.<br>
<div style="text-align: left;"><big><big><big><big>Tanulmányai</big></big></big></big></div>
A <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Debreceni_Reform%C3%A1tus_Koll%C3%A9gium"
title="Debreceni Református Kollégium">Debreceni Református
Kollégiumban</a> 14 évig, 1809-ig tanult és a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Biblia" title="Biblia">szentírás</a>
magyarázatán kívül minden elõadott
tanulmányt végighallgatott. Kölcsey nagy kedvvel
tanulta Cornelius Nepost; a labdázás helyett abban
állt a játéka, hogy a debreceni homokban egy
barátjával együtt <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ath%C3%A9n" title="Athén">Athént</a>
ábrázolta, a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g%C3%B6k"
title="Görögök">görögök</a> nagyjainak
csontokból emlékoszlopokat állítgatott
és emlékbeszédeket tartott
fölöttük. Ez idõben ismerkedett meg Haller
Hármas
Istoriájával is. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1813" title="1813">1813</a>-ban a
költészeti osztályba jutva, a latin
versírásban ugyan nem jeleskedett, de <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Csokonai_Vit%C3%A9z_Mih%C3%A1ly"
title="Csokonai Vitéz Mihály">Csokonai Vitéz Mihály</a>,
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1g_Benedek"
title="Virág Benedek">Virág Benedek</a>, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludy_S%C3%A1ndor"
title="Kisfaludy Sándor">Kisfaludy Sándor</a> munkáit, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kazinczy_Ferenc"
title="Kazinczy Ferenc">Kazinczy Ferenc</a> Gessnerét, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Vergilius" title="Vergilius"
class="mw-redirect">Vergilius</a> és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Theokritosz" title="Theokritosz"
class="mw-redirect">Theokritosz</a> pásztori
költeményeit eredetiben olvasta. Már ekkor kezdte a
magányt keresni, mintha el kivánná rejteni a
természet mostohaságát, mely õt a
himlõ
által jobb szemétõl megfosztotta; s minden
örömét elvonulva, könyveiben kereste és
találta meg. Ritka tehetségei szembetûnõleg
csak tizenhat
éves korában jelentkeztek, midõn
élénk
buzgósággal enciklopédiai stúdiumokat tett
és társaival, akik között volt a
késõbb
ismeretessé lett Kállay Ferenc is, együtt tanult,
olvasott és eszméket cserélt. Az idegen nyelvek
közül elõször a franciát
sajátította el és minden szeretetét a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/XIV._Lajos" title="XIV. Lajos"
class="mw-redirect">XIV. Lajos</a> korabeli írók
nyerték meg; a németnek megtanulására
leginkább Kleist, Gessner, Hagedorn, Bürger és
Klopstock munkái bírták, melyeket elõbb
fordításból ismert; görögül olvasta
ugyan Cebest és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Anakre%C3%B3n" title="Anakreón">Anakreónt</a>,
de nagyobb elõmenetelt nem tett; azonban Kazinczy
sürgetésére kiváló gondot kezdett
reá fordítani és amikor <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Pindarosz" title="Pindarosz">Pindaroszhoz</a>
a Heyne-féle kiadást meghozatta, filológiai
szemköre is nagyban tágult. 16 éves kora óta
irogatott verseket is, de elsõ dolgozatait
megsemmisítette. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1805"
title="1805">1805</a>-ben
Csokonai temetésén ismerkedett meg Kazinczyval, akinek a
Kresznericcsel való vitájában fontos adatokkal
szolgált. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1808"
title="1808">1808</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus_19." title="Május 19.">május
19</a>-én kelt elsõ levele Kazinczyhoz. Ennek
szíves
fogadtatása és a késõbbi
barátság
rendkívül serkentõleg és
mûvelõleg hatott
reá. Ez idõtõl fogva Kazinczy oktatója
és
vezérlõje lett az ifjúnak, aki szintén
egyedüli védõje, tisztelõje volt az
újító Kazinczynak Debrecenben, akit már az <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rk%C3%A1dia-per"
title="Árkádia-per">Árkádia-perben</a> is
védelmezett. Történetet Kölcsey <a
href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Mih%C3%A1ly&action=edit&redlink=1"
class="new" title="Magyar Mihály (a lap nem létezik)">Magyar
Mihálytól</a>, bölcseletet <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ercsei_D%C3%A1niel_%28filoz%C3%B3fiai_%C3%ADr%C3%B3%29"
title="Ercsei Dániel (filozófiai író)">Ercsei Dánieltõl</a>
hallgatott. Tanulmányai mellett, Kazinczy
buzdítására, kivonatokat írt és
némely tárgyat ki is dolgozott; így
Verbõczy
életét, egy értekezést a
poézisról (1808 dec.) és jegyzeteket az ión
iskoláról, sat. Szorgalmasan használta a
kollégium könyvtárát, azonban mivel
abból az ifjaknak magyar könyveket nem adhattak ki, maga is
gyûjtött magyar munkákat, különösen
Veszprémi és Sinai könyveinek árverése
alkalmával.<br>
<br>
<img style="width: 212px; height: 280px;" alt="kölcsey ferenc"
src="kolcsey.jpg"><br>
<div style="text-align: left;"><br>
<big><big><big><big>Felnõttkora</big></big></big></big></div>
<br>
<p>Elvégezvén <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1809"
title="1809">1809</a>-ben kollégiumi tanulmányait, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest"
class="mw-redirect">Pestre</a> jött fel
törvénygyakorlatra, de ügyvédi vizsgára
nem jelentkezett; mert miután Horvát Istvánnal,
Vitkoviccsal és fõleg <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szemere_P%C3%A1l"
title="Szemere Pál">Szemere Pállal</a> szoros
barátságot kötött, egyedül az irodalom
lelkesítette; lemondott a hivatalbeli és tanári
pályáról, mely utóbbira Debrecenbe
meghívták, és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81lmosd" title="Álmosd">Álmosdra</a>
(Bihar megye) vonult, ahol kis birtokán gazdálkodva
egyedül tanulmányainak élt. Ezek mellett
öccseinek gondozása is elfoglalta; majd szerelme tette
szívbeteggé, melybõl kora lemondással
gyógyult ki. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1815"
title="1815">1815</a>-ben testvéreivel megosztozván
Csekére (Szatmár megye) költözött. Itt is
a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak
élt. Levelezett Kazinczyval, Döbrenteyvel és
kétszer utazott <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9cel" title="Pécel">Pécelre</a>
Szemeréhez, ebbõl egy alkalommal <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1814" title="1814">1814</a>-ben
Kazinczyval együtt, valamint <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1815" title="1815">1815</a>-ben is
a nyárnak egy részét ott töltötte.</p>
<p>Figyelmet keltett a Mondolatra való Felelet, melyet Szemere
Pállal együtt dolgozott ki 1815-ben. Kölcsey ezzel
állást foglalt a nyelvújítás mellett
és elõmozdította sikereit. Kiválólag
az
irodalmi kritika és esztétika terén
mûködött; Kazinczyval a régi Magyarország
ellen
küzdött; sorba vette a legnevezetesebb költõket,
Csokonait, Kis Jánost és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Berzsenyi_D%C3%A1niel"
title="Berzsenyi Dániel">Berzsenyi Dánielt</a>.
Véleményét akkor hallatlan
szigorúsággal mondta ki, ezért fel is
zúdította maga ellen a közvéleményt
és az írókat. Ekkor személyes baráti
viszonyra lépett <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludy_K%C3%A1roly"
title="Kisfaludy Károly">Kisfaludy Károllyal</a> és az <a
href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aurora-k%C3%B6r&action=edit&redlink=1"
class="new" title="Aurora-kör (a lap nem létezik)">Aurora-körrel</a>
is; különösen <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rtfay_L%C3%A1szl%C3%B3"
title="Bártfay László">Bártfay Lászlóval</a>, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Helmeczy_Mih%C3%A1ly"
title="Helmeczy Mihály">Helmeczy Mihállyal</a>, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Toldy_Ferenc" title="Toldy Ferenc">Toldy
Ferenccel</a>, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Bajza_J%C3%B3zsef_%28k%C3%B6lt%C5%91%29"
title="Bajza József (költõ)">Bajza Józseffel</a>, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6smarty_Mih%C3%A1ly"
title="Vörösmarty Mihály">Vörösmarty Mihállyal</a> s <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Feny%C3%A9ri_Gyula"
title="Fenyéri Gyula" class="mw-redirect">Fenyéri
Gyulával</a> alakított ki haláláig
tartó õszinte baráti kapcsolatot.</p>
<p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1823" title="1823">1823</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Janu%C3%A1r_22." title="Január 22.">január
22-én</a> tisztázta le <i>Hymnus, a' Magyar nép
zivataros századaiból</i> címû nagy
költeményét, amely <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc" title="Erkel Ferenc">Erkel
Ferenc</a> zenéjével <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g"
title="Magyarország">Magyarország</a> <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_himnusz"
title="Nemzeti himnusz">nemzeti himnusza</a> lett. (E napot <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1989" title="1989">1989</a>
óta a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_kult%C3%BAra_napja"
title="Magyar kultúra napja" class="mw-redirect">Magyar kultúra
napjaként</a> ünnepeljük. A mû eredeti
kéziratát Kölcsey saját kezû
aláírásával az <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gos_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r"
title="Országos Széchényi Könyvtár">Országos
Széchényi Könyvtár</a> õrzi.)</p>
<p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest"
class="mw-redirect">Pesten</a> tartózkodása alatt <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szemere_P%C3%A1l"
title="Szemere Pál">Szemere Pállal</a> <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1826" title="1826">1826</a>-ban
megindította az <a
href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%89let_%C3%A9s_Literatura&action=edit&redlink=1"
class="new" title="Élet és Literatura (a lap nem létezik)">Élet
és Literatura</a> c. folyóiratot. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1827" title="1827">1827</a>
januárjában hazamenetele után csak pár
évig maradt csekei magányában, ahol elhunyt
öccse családjának ügyei is
foglalkoztatták. Az <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1829"
title="1829">1829</a>-es tisztújításkor
fõispánja, báró <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Vay_Mikl%C3%B3s" title="Vay Miklós"
class="mw-redirect">Vay Miklós</a> õt
Szatmármegye
tiszteletbeli aljegyzõjévé tette. A <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia"
title="Magyar Tudományos Akadémia">Magyar Tudományos
Akadémia</a> igazgatósága Pozsonyban <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1830" title="1830">1830</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/November_17." title="November 17.">november
17</a>-én a nyelvtudományi osztályban
vidéki rendes tagjának nevezte ki.</p>
<p>Nagy Károly tiszti fõügyésszel
hathatós
ébresztõje és támasza lett
megyéjében a szabadelvû mozgalmaknak, egyszersmind
kidolgozója a rendszeres munkálatok feletti
véleményeknek, melyek a megye által a
kiváltságok védõi dacára <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1832" title="1832">1832</a>-ben
elfogadva, a következõ <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s"
title="Országgyûlés">országgyûlésre</a>
utasításul szolgáltak és oly hírre
emelkedtek, hogy azokat más megye is
sajátjává tette. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1832" title="1832">1832</a>-ben
megyei fõjegyzõvé, azon év <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/November_6." title="November 6.">november
6</a>-án pedig országgyûlési
követté
választották. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsony" title="Pozsony">Pozsonyban</a>
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1832" title="1832">1832</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/December_19." title="December 19.">december
19</a>-én foglalta el helyét és a négy
kerületi jegyzõk egyikévé
választatott;
számos felirat (latinul) és izenet (magyarul) az õ
tollából került ki. Mint szónok, a magyar
nyelv ügyében tartott beszéddel tûnt ki
elõször
és nem sokára jeles beszédeivel országos
hírûvé vált. A parlamenti szónoklatot
õ
emelte irodalmi s mûvészi szinvonalra; tõle
tanulták ezt
el az 1830-as és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1840-es_%C3%A9vek"
title="1840-es évek">1840-es évek</a> szónokai: <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc"
title="Deák Ferenc">Deák Ferenc</a>, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Lajos" title="Kossuth Lajos">Kossuth
Lajos</a>, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_J%C3%B3zsef"
title="Eötvös József">Eötvös József</a> és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szemere_Bertalan"
title="Szemere Bertalan">Szemere Bertalan</a>.</p>
<p>Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" title="Erdély">Erdély</a>
és a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Partium"
title="Partium">részek</a>
visszacsatolásáért, az <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkotm%C3%A1ny" title="Alkotmány">alkotmánynak</a>
a nép felszabadításával korszerû
átalakításáért és a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelv" title="Magyar nyelv">magyar
nyelv</a> jogaiért. Követi pályája <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1834" title="1834">1834</a>-ben
véget ért, amikor megyéjében a maradiak
kerültek felszinre. Búcsúbeszédével <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsony" title="Pozsony">Pozsonyban</a>
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1835" title="1835">1835</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r_9." title="Február 9.">február
9</a>-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az
országgyûlés e beszéd után az napra
felfüggesztette az ülést és Kossuth
errõl a
napról gyászkeretben küldte szét
Országgyûlési Tudósításait.
Hazatérte után ismét sikerült neki
többséget biztosítani megyéjében a
szabadelvû eszméknek. Az akadémiában
emlékbeszédeivel, költõi dolgozataival,
kritikáival újra magára ragadta a
közfigyelmet és ezután kizárólag az
irodalomnak élt. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1836"
title="1836">1836</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/November_12." title="November 12.">november
12</a>-én a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludy_T%C3%A1rsas%C3%A1g"
title="Kisfaludy Társaság">Kisfaludy Társaság</a>
alapítótagja lett. Utolsó nagy mûve, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Wessel%C3%A9nyi_Mikl%C3%B3s"
title="Wesselényi Miklós">Wesselényi</a> védelme, melyet
barátja hûtlenségi pörében
készített. Rendkívüli
tisztességére és
megbecsültségére utalva, Wesselényi
így emlékezett meg róla: „Nem
közénk való volt”. E
nagyszabású, valóban klasszikus politikai
vádirat, kimerítette erejét,
bélgyulladásba esett</p>
<p></p>
<p><img style="width: 191px; height: 273px;" alt="kölcsey ferenc"
src="kep6.jpg"></p>
<p></p>
<p style="text-align: left;"><big><big><big><big>Himnusz</big></big></big></big></p>
Kölcsey mûve elõtt a katolikus magyarság
néphimnusza
a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Boldogasszony_Any%C3%A1nk"
title="Boldogasszony Anyánk">Boldogasszony Anyánk</a> és
az <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ah,_hol_vagy_magyarok_t%C3%BCnd%C3%B6kl%C5%91_csillaga"
title="Ah, hol vagy magyarok tündöklõ csillaga" class="mw-redirect">Ah,
hol vagy magyarok tündöklõ csillaga</a> kezdetû
ének,
míg a református magyarságé a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/A_90._genfi_zsolt%C3%A1r"
title="A 90. genfi zsoltár" class="mw-redirect">Tebenned
bíztunk, elejétõl fogva</a> (90. Zsoltár)
volt.
Népszerû volt – a hatóságok
által
többször betiltott – ún. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi-n%C3%B3ta"
title="Rákóczi-nóta">Rákóczi-nóta</a> is. Ez
utóbbit <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Hector_Berlioz"
title="Hector Berlioz">Hector Berlioz</a> és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt
Ferenc</a> is megzenésítette<br>
A költemény mûfaja óda, azon belül
himnusz.
Keretes szerkezetû költemény.<sup id="cite_ref-1"
class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza#cite_note-1">[1]</a></sup>
A vers keretét adó elsõ és utolsó
versszak
– a könyörgés – imát,
fohászt tartalmaz. A keret által közrefogott
versszakok a múltat és jelent
állítják szembe egymással. A 2–3.
versszak a múlt dicsõ pillanatait emeli ki: a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglal%C3%A1s"
title="Honfoglalás">honfoglalást</a>, a gazdasági
virágzást és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/I._M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly"
title="I. Mátyás magyar király">Mátyás király</a>
gyõzelmeit. A következõ versszakok a múlt
szenvedéseirõl szólnak: a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Tat%C3%A1rj%C3%A1r%C3%A1s"
title="Tatárjárás">mongolok</a>, <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom"
title="Oszmán Birodalom">törökök</a>
támadásairól, a belsõ
széthúzásokról, a
testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt
képei összemosódnak a jelennel. A képek
erejét az ellentétek fokozzák. A vers
végén a bûnök felsorolása után
ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly
áthelyezõdik: a költõ már csak
szánalomért könyörög.<br>
<p>A magyar himnusz szövegét <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6lcsey_Ferenc"
title="Kölcsey Ferenc">Kölcsey Ferenc</a> (<a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1790" title="1790">1790</a>–<a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1838" title="1838">1838</a>), a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Reformkor" title="Reformkor">reformkor</a>
egyik nagy költõje írta <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1823" title="1823">1823</a>-ban,
és elõször <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1828" title="1828">1828</a>-ban
jelentette meg. A himnusz
zenéjét <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc" title="Erkel Ferenc">Erkel
Ferenc</a> zeneszerzõ és karmester szerezte <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1844" title="1844">1844</a>-ben,
amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt
pályázaton, az <i>„Itt az írás
forgassátok,/ Érett ésszel, józanon.
Kölcsey”</i> jeligéjû
pályázatával elsõ díjat nyert, a
többek közt Vörösmarty Mihály és
Szigligeti Ede által is megtisztelt zsûri
döntésének köszönhetõen. A nyertes
pályamûvet elõször a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest" title="Budapest">budapesti</a>
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z"
title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színház</a> mutatta be <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1844" title="1844">1844</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAlius_2." title="Július 2.">július
2-án</a> és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAlius_9." title="Július 9.">július
9-én</a>.<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza#cite_note-2">[2]</a></sup></p>
<p>A magyar nemzeti himnusz csak <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1989" title="1989">1989</a>-ben
került hivatalosan <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_alkotm%C3%A1nya"
title="A Magyar Köztársaság alkotmánya" class="mw-redirect">a Magyar
Köztársaság alkotmányába</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1903" title="1903">1903</a>
elõtt
az állami himnusz <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Joseph_Haydn" title="Joseph Haydn">Joseph
Haydn</a> „Gott erhalte” címû mûve, az <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Osztr%C3%A1k_Cs%C3%A1sz%C3%A1rs%C3%A1g_himnusza"
title="Az Osztrák Császárság himnusza">osztrák
császári himnusz</a> volt. Az idézett
következõ forrásból is kitûnõen
az ezeréves
magyar törvénytárba az <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1989" title="1989">1989</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Okt%C3%B3ber_18."
title="Október 18.">október 18-án</a> elfogadott
és a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_K%C3%B6zl%C3%B6ny"
title="Magyar Közlöny">Magyar Közlönyben</a> – az <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1956" title="1956">1956</a>. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Okt%C3%B3ber_23."
title="Október 23.">október 23-án</a>
kezdõdött
forradalom és szabadságharc napra <i>harmincharmadik
évfordulóján</i> – <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Okt%C3%B3ber_23."
title="Október 23.">október 23-án</a> kihirdetett 1989.
évi XXXI. törvény 75. §-val került
beiktatásra:</p>
<p>Egy anekdota szerint a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szocializmus" title="Szocializmus">szocializmus</a>
idején <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_M%C3%A1ty%C3%A1s"
title="Rákosi Mátyás">Rákosi Mátyás</a>
pártfõtitkár megbízta <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Illy%C3%A9s_Gyula"
title="Illyés Gyula">Illyés Gyulát</a> és <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kod%C3%A1ly_Zolt%C3%A1n"
title="Kodály Zoltán">Kodály Zoltánt</a> egy
másik, „szocialista” himnusz
szerzésével, amely szerinte a címerhez
hasonlóan, változtatásra szorult. <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kod%C3%A1ly_Zolt%C3%A1n"
title="Kodály Zoltán">Kodály Zoltán</a> válasza
erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a
régi himnusz.” Ezzel az új himnusz
témája lekerült a napirendrõl.<sup
id="cite_ref-3" class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza#cite_note-3">[3]</a></sup><sup
id="cite_ref-natgeo-jan22_4-0" class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza#cite_note-natgeo-jan22-4">[4]</a></sup></p>
<p>Napjainkban a Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy
túl komor, kevéssé ösztönöz
cselekvésre. „Beszéltem egy pár
sportolóval, akik azt mondták, hogy egy döntõ
elõtt
a legsúlyosabb próbatétel túlélni a
Himnuszt. Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival
kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az õ
himnuszuk
csak úgy nyomja az erõt, õk meg csak állnak
és… Elõre sírunk-rívunk. Majd az
Isten
megsegít, majd csinál valamit…”<sup
id="cite_ref-5" class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza#cite_note-5">[5]</a></sup>
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Egerszegi_Krisztina"
title="Egerszegi Krisztina">Egerszegi Krisztina</a>
úszónõ: "Amikor 1991-ben a perthi
világbajnokság után megérkeztünk <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_Liszt_Ferenc_Nemzetk%C3%B6zi_Rep%C3%BCl%C5%91t%C3%A9r"
title="Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér">Ferihegyre</a>,
valaki egy szál hegedûn elkezdte játszani a magyar
himnuszt. Nagy csend támadt, s akkor éreztem ilyen
meghatódottságot." <sup id="cite_ref-6" class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza#cite_note-6">[6]</a></sup>
Ennek egyik oka, hogy a Himnusz elõadásának
tempóját a húszas években, a
világháborús vereséget és a <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Trianoni_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s"
title="Trianoni békeszerzõdés">trianoni békediktátumot</a>
követõen nagymértékben
lelassították.<sup id="cite_ref-natgeo-jan22_4-1"
class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza#cite_note-natgeo-jan22-4">[4]</a></sup></p>
<p><sup id="cite_ref-natgeo-jan22_4-1" class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza#cite_note-natgeo-jan22-4"></a></sup></p>
<b>Kölcsey Ferenc emlékezete</b> <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" title="Erdély">Erdélyben</a>.
Az egykori <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szolnok-Doboka_v%C3%A1rmegye"
title="Szolnok-Doboka vármegye">Közép-Szolnok megyei</a> <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%91demeter" title="Sződemeter">Sződemeteren</a>
született költőt mint a magyarság
fohászává vált <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza"
title="Magyarország himnusza">Himnusz</a> szerzőjét és
reformkori politikust, aki közpályáján <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1r_v%C3%A1rmegye"
title="Szatmár vármegye">Szatmár vármegye</a>
követe a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsony"
title="Pozsony">pozsonyi</a> országgyűlésen, s <a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Wessel%C3%A9nyi_Mikl%C3%B3s"
title="Wesselényi Miklós">Wesselényi Miklós</a>
védője volt, az erdélyiek különlegesen
magukénak érzik, s ez tiszteletében is
érvényre jut.
<p><sup id="cite_ref-natgeo-jan22_4-1" class="reference"><a
href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_himnusza#cite_note-natgeo-jan22-4"><img
style="border: 0px solid ; width: 634px; height: 394px;"
alt="kölcsey ferenc" src="kep2.jpg"></a></sup></p>
<p style="text-align: left;"></p>
<p style="text-align: left;"><br>
</p>
<h3 style="text-align: left;"> <big><big><big><span class="mw-headline"
id="Hal.C3.A1la"></span></big></big></big><span
class="editsectionmoved"></span><big><big><a href="2lap.html">halála</a></big></big></h3>
<div style="text-align: left;"><big><big><big><a
href="http://web.axelero.hu/harlaj1/">harlaj1</a></big></big></big><br>
</div>
<p></p>
<p></p>
<b><br>
</b>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p></p>
<p style="text-align: left;"></p>
</div>
</body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>